Nőgyógyászat, nőgyógyászati rendelő Budapest
Kulcsár Ákos / Kulcsár Tamás - nőgyógyászat, nőgyógyászati rendelő - Budapest
Nőgyógyászat bemutatkozás
Nőgyógyászat szolgáltatások
Nőgyógyászat galéria
Nőgyógyászat cikkek
Nőgyógyászat árlista
Nőgyógyászat partnereink
Nőgyógyászat kapcsolat
CIKKEK

Ezen az oldalon olyan nőgyógyászati fogalmak megismeréséhez szeretnénk segítséget nyújtani, amelyek tapasztalataink szerint a legnagyobb érdeklődésre tartanak számot pácienseink körében. Reméljük Ön is talál itt néhány hasznos információt, amely hozzájárulhat egy-egy problémakör megértéséhez.

Nőgyógyászati magánrendelőnk a gyógyítás mellett a felvilágosító tevékenységre és a megelőzésre is különös hangsúlyt fektet.

TÉMÁK

Rákszűrés
Méhnyakrák
Méhszájseb
Petefészek ciszta (cysta ovarii)
Policisztás ovárium szindróma
Mióma (myoma)
Endometriózis (endometriosis)
Hüvelyi folyások, Candida
Chlamydia-szűrés
Vérzési rendellenességek
Hormonális rendellenességek pattanásos bőr, szőrösödés kezelés
Fogamzásgátlás
Klimax (Menopausa, Változó kor)
Emlőszűrés
Ultrahang-vizsgálat

 

RÁKSZŰRÉS

Komplex nőgyógyászati rákszűrés alatt a méhnyakrák-, méhtestrák-, petefészekrák- és az emlőrák-szűrés egyidejű elvégzését értjük. A méhnyak rákszűrés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a nőgyógyászati rákos megbetegedések következtében évről évre a nők tízezrei veszítik életüket a világon, holott időben felismerve ezen súlyos betegségek is csaknem 100%-os túlélési eséllyel gyógyíthatók. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele az évenkénti rendszeres nőgyógyászati rákszűrés.

Rákszűrés
A rendelőnkben komplex nőgyógyászati rákszűrést végzünk, tehát nem csak méhnyakrákszűrés történik, hanem egyidejűleg a méhtestrák-, a petefészekrák- és az emlőrákszűrést is elvégezzük. Ennek alapja a megbízható citológiai háttér, a jó minőségű ultrahangkészülék, valamint a kolposzkópos és bimanualis vizsgálatot végző orvos több mint két évtizedes tapasztalata.  A komplex vizsgálat magában foglalja a méhtest és petefészek ultrahang-vizsgálatát, valamint szükség esetén a kiegészítő tumormarker- és HPV vizsgálatot is.

A citológiai vizsgálat megbízhatóságának javításának érdekében:

  • Ne a menstruáció idejére kérjen előjegyzést,
  • Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában,
  • Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában,
  • Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában.

A teszt kiegészíthető a HPV kimutatásával is. A gyanús esetekben elvégzett HPV-vizsgálat segíthet az orvosnak a kezelési terv megválasztásában, de nem minden esetben szükséges hozzá, ezért az elvégzéséről a nőgyógyász dönt.

A rákszűrés eredményét 3-5 napon belül kézhez kaphatják pácienseink.

 

MÉHNYAKRÁK

A méhnyakrák az egyik leggyakoribb nőgyógyászati rákos megbetegedés. Kialakulásában a legjelentősebb kockázati tényező a human pappillomavírus (HPV) jelenléte. A méhnyakrákra is igaz, hogy a korai stádiumban felismerve jól gyógyítható. Mivel ez is alattomos betegség - tehát a kezdeti stádiumban nem okoz panaszokat -, így nagyon fontos a rendszeres méhnyak rákszűrés elvégzése.

Méhnyakrák
A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint ezer (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel. Gyakran pont ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget.

A méhnyakrákszűrés szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat!

A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!

A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell végezni a méhnyakrákszűrés keretében végzendő vizsgálatokat!

A méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői
A HPV  (Human Papilloma Vírus)
A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, mintegy 150 féle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák. A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak ki tünetek. A HPV-fertőzöttség legtöbbször tünetmentes, és napokig, hónapokig, akár évekig is elhúzódhat a vírusfertőzés lappangási ideje. Fontos, hogy a HPV-kórokozó tünetmentesen is megfertőzheti a partnert! A vírusfertőzés egyik tünete lehet szemölcsök megjelenése.

A HPV-vel való megfertőződés esélyét növeli:

  • a szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt,
  • a szexuális partnerek gyakori váltogatása,
  • szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több szexuális partnerük volt/van, illetve akik korán kezdtek nemi életet,
  • kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere HPV fertőzött vagy méhnyakrákos volt,
  • ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például chlamídia, herpesz),
  • a dohányzás,
  • a tartósan legyengült immunrendszer (pl. hív-fertőzés hatására), mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel a méhnyakrák két fő kockázati tényezője - a korai életkorban kezdett nemi élet és a szexuális partnerek váltogatása - szintén gyakoribb lehet a tablettát szedő nők között, mint azok között, akik nem szednek hormonális fogamzásgátló készítményt.

A HPV-vizsgálathoz szükséges mintavétel a megszokott nőgyógyászati vizsgálat keretében történik, kellemetlenséggel nem jár. Sajnos jelenleg a HPV fertőzés kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatásos gyógyszer. A HPV-vírus 4 típusa elleni védekezésre kifejlesztett oltóanyagok már Magyarországon is hozzáférhetők.

A méhnyakrák tünetei
Sajnos a legtöbb rákhoz hasonlóan a korai stádiumban a méhnyakrák sem okoz tüneteket. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés! A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.

A méhnyakrák kezelési lehetőségei
A méhnyakrák kezelésének módszere függ a betegség stádiumától, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától, gyermekvállalási szándékaitól.

A 0. stádiumú méhnyakrák kezelésénél több sebészeti eljárás is alkalmazható, hogy eltávolítsák, vagy elpusztítsák a rákos szöveteket. Az orvos hagyományos sebészeti úton egy kúp alakú szövetrészlet eltávolításával kimetszheti a beteg területet, ezt nevezik konizációnak. Az I. stádiumú méhnyakrák kezelése sebészi, a méhet hasi műtét során távolítják el. A radikális sebészi megoldás esetében - amelyet a II-es stádiumnál alkalmaznak - a méhen kívül a méhnyakat, a hüvely felső részét és a medence nyirokcsomóit is eltávolítják. A méhnyakrák e stádiumait kezelhetik sugárterápiával is, de a fiatalabb nők számára a sebészeti megoldás jobb választás lehet, mert ebben az esetben megkímélik a petefészkeket, ami a hormonális egyensúly szempontjából fontos.

A III-as és IV-es stádiumú méhnyakrák esetében a sugár- és a kemoterápiát együtt alkalmazzák.

 

MÉHSZÁJSEB

A méhszájseb valójában nem egy seb, a kifejezés alatt a méhszájon látható elváltozásokat értjük. Leggyakrabban az Ectopium nevű betegséget takarja, melynek a lényege, hogy a méh üregét fedő szőlőfürtszerű hengerhámszövet kiterjed a méhnyak laphámszövetére. Ennek következtében krónikus gyulladás, illetve hüvelyfolyás léphet fel, de néha nemi kontaktus után kisebb vérzés is tapasztalható. Mindenképpen nőgyógyászati kezelésre van szükség! A méhszájseb gyűjtőnév sokszor rák megelező állapotokat takar, melynek veszélye, hogy méhnyakrák alakulhat ki belőle, ezért rendszeres citológiai és kolposzkópos kontroll szükséges.

Az alábbi esetekben mindenképpen beavatkozás szükséges:

  • a citológia kóros,
  • az elváltozás nagy kiterjedésű,
  • egy éven túl nem szűnik meg.

LEEP (méhszáj elváltozásainak műtéte kacskonizáció, elektromos hurok segítségével)
Egynapos műtéti beavatkozás, ambulánsan is elvégezhető A LEEP (loop electrosurgical excision procedure) módszer az 1990-es évek közepétől kezdve indult világhódító útjára - az újabban használatos eljárások közé sorolható a méhszáj krioterápiája, CO2 lézer-vaporizációja. A biopsziás módszereket az különbözteti meg az ablációs technikáktól, hogy a biopsziával járó beavatkozás során mintát nyerünk szövettani feldolgozás céljára. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ablációs műtéti eljárások előtt feltétlenül sort kell keríteni a szövettani diagnózist biztosító cervicalis biopsziára.

Méhtestrák
Magyarországon nőkben a 4. leggyakoribb rosszindulatú betegség. Évente mintegy 420 fő halálát okozza. Az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be.

Tünetek:
Legjellemzőbb a változókor utáni vérzés, amely esetek egyharmada mögött a méhnyálkahártya (endometrium) karcinómája áll. A vérzés változékony erősségű, olykor elhúzódik (metrorrhagia). Gyakori a tumor okozta nyakcsatorna elzáródás, aminek kapcsán a méhüregben savós váladék (hydrometros), vagy genny (pyometra) halmozódik fel. Alhasi fájdalom, láz pyometrára, hasűri folyadék (ascites) petefészek és hashártya áttétekre utal.

Esetleges komplikációk:
A kezeletlen méhtestrák halálos betegség. A daganatsejtek elsősorban a kismedencei nyirokcsomókon és a hashártya felületén árasztják el a szervezetet. A méh kilyukadhat, sipolyt képezhet a húgyhólyag, ill. a végbél felé, távoli áttéteket adhat főként a tüdőbe és az agyba.

Kiváltó okok:
Az endometriumrák gyakoribb a fejlett országokban. Leggyakoribb oka a tüszőrepedés rendszeres elmaradásával jellemezhető cikluszavarok (folliculus persistens) és ösztrogént termelő daganatok. Legjelentősebb kockázati tényezői a stressz, az elhízás, magas vérnyomás és a cukorbetegség. A szervezet progeszteron termelésének elégtelensége először a méhnyálkahártya jóindulatú burjánzását (endometrium hyperplasia), majd annak rosszindulatú elfajulását okozza.

Mit tehet Ön:
Rendszertelen méhvérzéssel forduljon orvoshoz, különösen változókor után.

Mit tehet az orvos:
Méhkaparást végez, az így nyert szövetmintát mikroszkóppal megvizsgáltatja. A kezelési terv a daganat kiterjedtségének ("stádiumának") a függvénye. Az egyes eseteket 4 klinikai stádiumba szokás osztani. A kezelés állhat a méh és a petefészkek műtéti eltávolításából, hüvelyi és külsőmezős sugárkezelésből a citosztatikus kemoterápiából. Szerencsére a méhtestrák jellemzően hormonfüggő, így az ösztrogén termelés felfüggesztésével a daganatsejtek könnyebben pusztíthatók el. A daganatsejtek ellen bevethetők az ösztrogéneket közömbösítő sárgatesthormon (progeszteron) származékai is. A daganat hagyományos citosztatikus szerekkel szemben is érzékeny.

Megelőzés:
Legfontosabb a cikluszavarok kezelése. Hormonális egyensúly megteremtésével a kombinált fogamzásgátlók és a változókori kombinált hormonpótló készítmények segítségével az esetek kb. fele elkerülhető. Tartsa karban testsúlyát, vérnyomását és ellenőriztesse cukoranyagcseréjét. Ne törődjék bele a változókori panaszokba. Gondoztassa a változókori problémáit.

 

PETEFÉSZEK CISZTA (CYSTA OVARII)

Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták, retenciós tömlők, folliculáris ciszták döntő többsége. Szerencsés esetben a ciszták 1-2 menstruációs ciklus után maguktól felszívódnak. Ha erős fájdalommal járnak, hosszú időn keresztül fenn állnak, méretük 5 cm-t meghaladja, akkor feltétlenül kezelni kell. A nőgyógyász elsődleges feladata annak eldöntése, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú folyamatról van-e szó.

A ciszták kialakulásának több lehetséges magyarázata van, pontos oka azonban nem ismert. Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták, retenciós tömlők, folliculáris ciszták döntő többsége.

Endometriózis kapcsán is kialakulhat a petefészekben menstruációs vérhez hasonló folyadékkal telt tömlő (Csokoládéciszta). A petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokolódott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket - haj , szőr, fog, stb. - tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. Szerencsére a fiatal- és termékeny korban jelentkező petefészek tömlők döntő többsége jóindulatú. Lényegesen nagyobb a rosszindulatúság veszélye a változókor után.

A jóindulatú ciszták kialakulásában alkati tényezők, illetve a petefészket stimuláló magasabb hormonszintek is szerepet játszhatnak. A rosszindulatú folyamatok kialakulásának hátterében a környezeti tényezők hatása mellett gyakran öröklött, betegségre hajlamosító genetikai tényezők, illetve helytelen életvitelből, egészségtelen életmódból adódó rizikófaktorok (dohányzás, alkohol, stressz, kemikáliák, stb.) állnak.

A nagyobb ciszták feszülést, a környező szervek nyomását, ezáltal fájdalmat okozhatnak. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra, jelentkezhet közösülés közben. Szintén előfordulhat vérzészavar, melyet a tömlő hormontartalma, illetve az elmaradt ovuláció kapcsán a sárgatest hiánya okozhat.

Rosszindulatú folyamat esetén a hasüregben nagy mennyiségű folyadék gyűlhet meg, ami elődomborítja a hasfalat, ezt nevezzük szaknyelven ascites - nek.

A beteg életkora, panaszai, a tapintásos és az ultrahang vizsgálatokkal (UH) nyert információk alapján mérlegelhető a ciszta jó- vagy rosszindulatú természete. Ebben segítségünkre lehetnek egyes, vérvétellel nyerhető laborértékek, az ún. tumormarkerek is. A jó- vagy rosszindulatú jelleg, valamint a betegség pontos típusa ultrahang-vizsgálattal és tumormarkervizsgálattal nagy valószínűséggel meghatározható, illetve kétes esetben műtét javasolt, mert véglegesen csak az elváltozásból vett szövet-, illetve sejtminta vizsgálatával állapítható meg biztosan a jó vagy rosszindulatúság.

Amennyiben a ciszta hónapokig észlelhető, 5 cm-nél nagyobb az átmérője, szöveti elemeket tartalmaz, a hasüregben bő szabad folyadék van, úgy a felmerül a rosszindulatúság, és a ciszta műtéti eltávolítása jelenti a szokásos protokollt.

A biztosan jóindulatú ciszták műtéte hastükrözéssel (laparoscopiával) is megoldható. A beavatkozás során megpróbálják kihámozni a cisztát a petefészek állományából úgy, hogy minél kevesebb működő, egészséges petefészekszövet kerüljön eltávolításra. Amennyiben ez műtéttechnikai szempontból nem lehetséges, akkor sajnos az egész petefészket ki kell venni. Fontos azonban a kezelés elkezdése előtt pontosan tisztázni a betegség jellegét, eldönteni hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben. Ebben a kérdésben az egyik legnagyobb segítséget az ultrahang vizsgálat és a daganatjelzők vérszintje tudja nyújtani.

Az orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes jó- és rosszindulatú cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran családi halmozódást mutatnak, ezért a terhelt családok tagjainál a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat rendkívül fontos. A családi genetikai hordozók kimutatására szolgál a BRCA1 és BRCA2 genetikai analízis, mely az emlőrák mellett a petefészekrák öröklődési hajlamát is kimutathatja.

 

POLICISZTAS OVÁRIUM SZINDRÓMA

Polycisztás ovárium szindróma (más néven PCOD, PCOS, Stein-Leventhal szindróma, Polycystic Ovarian Syndrome) fennállásáról akkor beszélhetünk, ha a következő három kritérium közül legalább kettő megvan: 1. peteérési vagy menstruációs zavar, 2. férfihormon-túlsúly tünetei (bőrtünetek, szőrösödés, hajhullás) vagy laboratóriumi jelei, 3. policisztás ováriumok (PCO) észlelése ultrahanggal (más endokrin betegség hiányában). Körülbelül minden tizedik nőt érinti, de nagy részük nem tud róla. A női terméketlenség (sterilitás) körében vezető oknak számít. A tünetek változatosak, és nem mindenkinél állnak fenn.

Műtéti megoldást, hormonkezelést, valamint tartós követést igényel.

 

MIOMA (MYOMA)

A mióma (más néven myoma, méhizom-daganat, leiomióma uteri, jóindulatú méhdaganat) a méhizom jóindulatú daganatos betegsége. Elhelyezkedésétől függően három formáját különböztetjük meg. A szubszerózus forma a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén, az intramurális forma a méh falában, a szubmukózus forma pedig a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el. Jellemző rá, hogy a végtelenségig képes növekedni. Mindenképpen kezelni kell, ha már egy ökölnyi méretű, ha a rosszindulatúság gyanúja felmerülhet, ha a környező szerveket összenyomja, vagy ha olyan erős vérzéseket illetve fájdalmat okoz, ami más módon nem kezelhető. A kezelés, műtéti beavatkozás módját a nőgyógyász dönti el.

A mióma kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint elsődlegesen hormonális okok játszanak szerepet. Erre utal az a tény, hogy késői változókorban, a petefészkek eltávolításával vagy mesterséges változókor gyógyszeres előidézésével (Gn-RH analóg gyógyszerek adásával) a daganat visszafejlődhet.

A leggyakoribb panaszok a következők:

  • elhúzódó, alvadékos, fájdalmas havivérzések (hypermenorrhoea),
  • vérzéskimaradás, a havivérzés közeledtével fokozódó emlőfeszülés, ismétlődő korai vetélések vagy meddőség, más tünetek a daganat által okozott térszűkítő folyamat rovására írható,
  • vizeletelfolyási akadályok, vizelési panaszok (gyakori vizelési inger, tökéletlen hólyagürülés, stb.),
  • székletürítés nehézségei, Ismétlődő húgyúti fertőzések (pl. hólyaghurut, vesemedence-gyulladás).

Ezek mellett, különösen szubmukózus myomák esetén gyakori a késői vetélés, koraszülés, idő előtti lepényleválás, méhlepény-elégtelenség. Szülési szövődményként elégtelen fájástevékenység, a méh szülést követő összehúzódási képtelensége (atonia uteri), mely akár életveszélyes vérveszteséget is okozhat.

A mióma kezelése
A mióma kezelésében indokolatlanul gyakran végeznek műtétet. Műtétre lehet viszont szükség az alábbi esetekben:

  • jelentős méretű (férfiökölnyi) mióma,
  • rosszindulatú elfajulás (méhizom-szarkóma) gyanúja (az összes eset kevesebb, mint 1%-a),
  • környező szervek összenyomását okozó daganat,
  • más módon nem kezelhető tünetek, különösen rendszertelen és erős vérzések, valamint fájdalom esetén.

Műtét
A műtét lehet a méh teljes eltávolítása (hysterectomia totalis) a petefészkek meghagyásával vagy eltávolításával. Lehet a méh hüvely feletti részének csonkolása (Chrobak-műtét). Ilyenkor, az esetek 1-2%-ában csonk-karcinóma kialakulásával is számolni kell. Amennyiben csak egy jól megközelíthető daganatot mutatunk ki és fontos a fogamzóképesség megőrzése, a daganat izolált eltávolítása (enukleáció) jön szóba.

A műtét, a daganat nagyságától, a méh mobilitásától és megközelíthetőségétől függően hüvelyi vagy hasi úton történhet. A hüvelyi méheltávolító műtétek lényegesen lerövidítik a felépülés idejét.

Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés célja a meg nem repedt tüsző által felborított hormonális egyensúly helyreállítása.

Ez történhet:

  • a peteérési ciklus helyreállításával,
  • erősen progesztin túlsúlyos fogamzásgátló tablettákkal,
  • jelentős dózisú sárgatesthormon adagolásával.

Olykor szükség lehet mesterséges változókor előidézésére is hormonkezelés (Gn-RH analógok) segítségével. Mivel a változókornak súlyos következményei lehetnek, Gn-RH kezelés műtéti ellenjavallat esetén vagy a műtéti körülmények javítása céljából (tulajdonképpen a daganat méretének megkisebbítése, vérellátásának, vérzékenységének csökkentésére) javasolt.

 

ENDOMETRIÓZIS (ENDOMETRIOSIS)

A méh felszínét endometrium szövet borítja. Ez a szövet a méhben minden menstruációs ciklus alatt felépül, megvastagszik, majd ha nincs megtermékenyülés, akkor a ciklus végén leválik és a menstruáció során távozik a méhből. Az endometriózis betegség esetében a szervezet más pontjain (pl. a hasüregben) is az endometriumhoz hasonló szövet alakul ki, és ugyanúgy viselkedik, meint a méhben található endometrium. Azaz minden menstruációs ciklusban felépül, majd leválik. A probléma az, hogy a méhüregen kívül elhelyezkedő endometriosis csomók nem tudnak eltávozni a szervezetből. Ennek következménye belső hasüregi vérzés, majd súlyos szövődmények kialakulása lehet. Leggyakoribb szövődmények a gyulladás, hegképződés, a következményes fájdalom és a  meddőség. Ilyenkor már nem csak nőgyógyászati problémáról beszélünk.

Konzervatív szervkímélő műtét során - amely lehet nyitott hasi műtét vagy laparoscopos műtét is - az endometriosis csomók eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők, enyhülnek a tünetek, és lehetővé válik a terhesség bekövetkezése. Akárcsak más kezelések során azonban a recidívák gyakoriak. A laparoscop útján végzett műtétek (operatív laparoscopia) egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket. Operatív laparoscopia során a műtétet a laparoscopon keresztül végzik lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével.

 

HÜVELYI FOLYÁSOK, CANDIDA

A női alsó nemi csatorna fertőzései közül a hüvely fertőzései fordulnak elő nagyon gyakran. A hüvely a végbél közelsége, és a nemi életben betöltött szerepe miatt nem csak külső, hanem saját kórokozóknak is ki van téve, állandó a baktérium és gomba expozíció. Igen gyakori a hüvelyi fertőzések közül a gombás, legtöbbször Candida által okozott fertőzések. Azonban nem ritkák a kevert formák, ahol a gombák mellett egyéb bakterialis kórokozók is jelen lehetnek. Ezekben az esetekben a csupán gomba ellenes kezelés nem elegendő.

Fontosnak tartjuk a fertőzések eredetének kivizsgálását, és a célzott therápia alkalmazását. Ezen kivizsgálás keretein belül a hüvely- és cervixváladék rutinszerű mikroszkópos vizsgálata, és szükség esetén tenyésztése, Chlamydia meghatározása történik.

 

CHLAMYDIA-SZŰRÉS

A Chlamydia trachomatis az egyik leggyakrabban előforduló szexuális úton terjedő fertőzés.

A szexuálisan aktív nők 15-25 százalékánál fordul elő élete során chlamydia okozta gyulladás, gyakran tünetmentesen zajlik le a fertőzés, és maradéktalanul meg is gyógyulnak belőle, de az esetek egy nagy részében krónikus gyulladás alakul ki, valamint tünetmentes hordozás.

A Chlamydia trachomatis fertőzés sajátos tünetszegény volta a kórokozó viselkedéséből adódik, gyakran nincsenek semmilyen tünetek. Ez rendkívül megnehezíti mind a páciens, mind az orvos számára a betegség felismerését. Előfordul, hogy tünetek kíséretében jelenik meg a betegség. Ilyenkor a leggyakrabban rendellenes folyás, zavaros, szürkés-fehéres, gennyes méhnyakból eredő váladék, a méhnyak nyálkahártya-ödémája, duzzanata a jellemző. Amennyiben a fertőzés huzamosabb ideig áll fenn, úgy a méhnyakból történő felszálló fertőzés esélye emelkedik. Így érintett lesz a méhnyálkahártya, illetve a petevezeték is. A felszálló fertőzés jellegéből és időben történő előrehaladásából adódnak a késői szövődmények. A kialakuló kismedencei gyulladás következtében károsodhatnak, elzáródhatnak a petevezetők (teljes vagy részleges formában), ezzel csökken a teherbeesés esélye, és gyakran meddőség a következmény. Terhesség vállalása esetén emelkedik a méhen kívüli terhességek aránya, valamint a méhnyálkahártya károsodása miatt nő a vetélés és a koraszülés előfordulási aránya is.

A Chlamydiát gyakran nevezik "néma" kórnak is, mivel a fertőzött nők 65-80 százaléka, míg a férfiak 45-50 százaléka tünetmentes. Ez a betegség legnagyobb veszélye, hiszen nagy százalékban nem kerül felismerésre, a rutin orvosi vizsgálatok során. A betegség diagnosztizálására laboratóriumi módszer áll rendelkezésre. A mintavétel elsődlegesen a méhnyak hámkaparéka, de a hüvelyváladék méhnyakhoz közeli része, illetve vizeletsugár eleje is alkalmas a kórokozó kimutatására.

 

VÉRZÉSI RENDELLENESSÉGEK

Ebbe a csoportba a menstruáció normálistól idő-, tartam- és mennyiségbeli eltéréseit, valamint a rendellenes méhűri vérzéseket soroljuk. Fontosnak tartjuk a vérzési rendellenességek hátterében meghúzódó okok felderítését, és azok alapján a probléma célzott kezelését. Elkülönítendőek a funkcionális és az organikus rendellenességek. A háttérben esetlegesen rejlő hormonális eltérések célzott kezelésével a legtöbb esetben megoldást tudunk nyújtani a problémákra. A rendellenes (ciklust nem tartó, tartós és visszatérő) vérzések esetén különösen előrehaladott életkorban fontosnak tartjuk szövettani mintavétellel meggyőződni az elváltozás benignus esetlegesen malignus mivoltáról.

A legtöbb esetben megoldást tudunk nyújtani a vérzési rendellenességgel hozzánk forduló tinédzserek korosztályától egészen a már változókor után lévő betegeink részére is.

 

HORMONÁLIS RENDELLENESSÉGEK (PATTANÁSOS BŐR, SZŐRÖSÖDÉS)

A hormonális rendellenességek a legszínesebb tünetek formájában nyilvánulhatnak meg, mint például vérzési rendellenességek, pattanásos bőr, fokozottan zsírosodó haj, a szőrzet fokozott növekedése, libidó változásai stb. A hormonális eltérések diagnosztikájakor és kezelésekor a kiváltó ok feltérképezését és célzott kezeléssel annak megszűntetését, vagy az eltérés kompenzációját tartjuk szem előtt.

A kivizsgálás során a rutin nőgyógyászati vizsgálatok mellett a képalkotó eljárások (ultrahang, szükség esetén koponya CT) és hormonlabor-vizsgálatoknak jut kiemelkedő szerep. Az oki kezelés mellett a tüneti kezelésbe a bőrgyógyászati társambulanciákat is gyakran bevonjuk.

 

FOGAMZÁSGÁTLÁS

Szeretnénk hozzájárulni, ahhoz, hogy a gyermekvállalás akkor történjen meg, amikor egy pár azt ideálisnak tartja. Tájékoztatást, felvilágosítást adunk az orvosi közreműködés nélkül alkalmazható fogamzásgátlási eljárásokról - Kondom, Pesszárium, Hüvelyi spermicid anyagok - és segítséget nyújtunk az orvosi segítséggel alkalmazható eljárásokhoz, mint a fogamzásgátló tabletták, hüvelygyűrű, spirál, művi meddővététel.

Mindezen tevékenységünkkel egyénre szabottan igyekszünk segíteni az ideális fogamzásgátló eljárás kiválasztását.

 

KLIMAX (MENOPAUSA, VÁLTOZÓ KOR)

A menopauza rendszerint 45 és 55 év között következik be. Menopauzán szűkebb értelemben az utolsó peteérést követő menstruációs vérzést értjük, melyet egy éven belül nem követ újabb vérzés. Tágabb értelemben az utolsó mentsruációt követő életszakaszt értjük. Ilyenkor a petefészek ciklusos működése megszűnik, hormonhiányos állapot jön létre. A hormonszint csökkenése sok nőnél kellemetlen tüneteket okoz, mint például: hőhullámok, verejtékezés, vérnyomás-ingadozás, álmatlanság, hangulatingadozások, bőrkipirulás, hüvelyfal szárazsága, vizelési panaszok.

 

EMLŐSZŰRÉS

A rutin nőgyógyászati vizsgálat elengedhetetlen részének tekintjük a manuális emlővizsgálatot, és annak a betegek által történő elsajátításához nyújtott segédletet. Előrehaladottabb életkorban az emlőultrahang, valamint mammográfiás vizsgálatok végzésének indikációjában, megszervezésében és az esetleges therápiás teendők koordinálásában nyújtunk segítséget.

 

ULTRAHANG-VIZSGÁLAT

A 20000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hanghullámokat, ultrahangnak nevezzük. A különböző szövetek különböző mértékben nyelik el és verik vissza a vizsgálófej által kibocsátott ultrahanghullámokat. A vizsgálófej ez utóbbiakat felfogja és érzékeli, majd elektromos jellé alakítja, mely egy képernyőn jelenik meg. Az ultrahang mára nélkülözhetetlen eszközé vált az orvosi gyakorlat számára. Ezen belül is kiemelkedő jelentőséggel bír a szülészeti--nőgyógyászati diagnosztikában. A diagnosztikus ultrahang energiája kicsi, és nem okoz változásokat a vizsgált szövetekben. A kis energia miatt jelen tudásunk szerint az emberi szervezetet nem károsítja.

A szülészeti-nőgyógyászati diagnosztikában az ultrahang segítségével képet nyerhetünk a méhben elhelyezkedő magzatról, meghatározhatjuk a szervek méreteit, valamint cystákat, daganatokat mutathatunk ki. Az ultrahang kép jellegéből a szakember következtethet arra, hogy adott esetben a felismert daganat jó vagy rossz indulatú-e. Az ultrahang-vizsgálatok segítségével súlyos fejlődési rendellenességek, valamint anyai és magzati veszélyállapotok ismerhetők fel időben. A modern terhesgondozás ma már nem nélkülözheti az ultrahang által nyújtott hatalmas segítséget.

Rendelőnkben az ultrahang-vizsgálat egy nagyon korszerű, nagyteljesítményű ECHO-SON  DESMIN ultrahangkészülékkel történik. Ez a készülék két különböző vizsgálófejjel rendelkezik:
1. hasi vizsgálófej a hason keresztül végzett (TAS: Trans Abdominális Sonográfia) vizsgálatokhoz.

A hasi ultrahang vizsgálófej egy alacsonyabb frekvenciás készülék, amelynek teljesítménye kellően nagy ahhoz, hogy a hason keresztül történő vizsgálat során a viszonylag távolabb eső részekről is megfelelő, értékelhető információt szolgáltasson. A hasi vizsgálatot a kismedencéből kiemelkedő képletek vizsgálatára, elsősorban nagyobb terhességek, illetve nagyobb daganatok vizsgálatára használjuk. Terhességi vizsgálatokhoz a 12. hét után hasi vizsgálófejet használunk, de gyakran mint kiegészítő vizsgálatot alkalmazzuk a hüvelyi vizsgálat mellett.

2. hüvelyi ultrahang vizsgálófej a hüvelyen keresztül végzett (TVS: Transvaginális Sonográfia) vizsgálatokhoz.

A hüvelyi fejek magasabb frekvencián működnek, és felbontásuk lényegesen nagyobb a hasi fejekhez képest, ezért sokkal precízebb, részletgazdagabb képet adnak. Teljesítményük viszont kisebb, mint a hasi fejeké, ezért ezeket közelebb kell helyezni a vizsgált területekhez. Emiatt ezt a hüvelybe behelyezve használjuk, s így a méh, petefészek esetében több információhoz jutunk, mint a hasi fejek alkalmazása esetében. A hüvelyi vizsgálófejet a kismedencében megbúvó eltérések felismerésére használjuk tehát elsősorban a kis terhességek és a nőgyógyászati eltérések diagnosztikájában. Általános nőgyógyászati vizsgálatokhoz általában ezt alkalmazzuk. A tökéletes sterilitást egyszer használatos eszközök alkalmazásával tudjuk megoldani.

Hüvelyi ultrahang-vizsgálat esetén az üres hólyag, míg hasi vizsgálat esetén többnyire a telt hólyag tekinthető optimálisnak. Célszerű előre tisztázni az ultrahang-vizsgálat előtt, hogy várhatóan telt, vagy üres hólyag lenne a legmegfelelőbb a vizsgálat szempontjából, mert ez nagymértékben megkönnyítheti a kiértékelést.

A vizsgálat eredményessége függ az ultrahang készülék és annak vizsgálófejének minőségétől, a vizsgálatot végző szakember szakértelmétől, valamint a páciens anatómia adottságaitól (pl. a vastag hasfal, az elhízás sokszor nehezíti vagy értékelhetetlenné teszi a vizsgálatot), de mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a vizsgálat korlátait sem. Tudni kell, hogy 100%-os hatásfokkal ez a diagnosztikai módszer sem képes minden esetben, minden elváltozást, rendellenességet feltárni, de alkalmazása mellett a kóros állapotok korai, időben történő felismerésének esélye nagyságrenddel nő.

A nőgyógyászati ultrahang diagnosztika területén több, mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezem !